Egyelőre nagyon baráti elszámolás segíti a napelemes rendszerekbe beruházó magyar lakosokat, ám az Unió szabályozásai miatt hamarosan sokkal kedvezőtlenebb feltételekkel termelhetjük majd meg ugyanazt az energiát. De van-e mit tenni, hogy ne egy soha meg nem térülő befektetésünk legyen?

Azt tudjuk, hogy a megfelelő árnyékolástechnikával és szellőztetőrendszerrel sokat spórolhatunk a fűtésen és hűtésen, így az ezek által generált energiaszámlán, de ha már voltunk olyan vakmerőek, hogy beruháztunk egy napelemes rendszerbe, akkor nem árt tudnunk, hogyan aknázhatjuk ki a rendszer teljesítményét a szaldó elszámolás átalakulásával / megszűnésével.

Mi is a szaldó elszámolás? Jelenleg éves szaldó rendszer működik, azaz amit egész évben megtermelünk áram, azt vonják ki a szintén egész éves fogyasztásunkból és az így kapott túltermelés vagy fogyasztás után kapunk pénzt vagy fizetünk. Ezt nemsokára felváltja a kevésbé előnyös havi szaldó rendszer, mely ugyanilyen elven, azonban minden egyes hónapban kerül elszámolásra. Itt már nagy szerep jut az évszakoknak, hisz télen nagyobb áramigény mellé kevesebb napsütés, így kisebb termelés társul, azaz garantált a túlfogyasztás, míg nyáron a termelés megugrása miatt számíthatunk minimális extra bevételre. Ám ez sajnos valóban minimális, ugyanis ami áramot mi jelenleg közel 40, illetve 70 forintért veszünk kilowattóránként, annak díja több tényezőből (pl. tetemes részt kitevő rendszerhasználati díjból) áll, márpedig amikor mi túltermelünk, akkor a szolgáltató csak a nyers áramárat (kb. 5 forint /kWh) fogja megtéríteni. Ebből tisztán látszik, hogy jobban megéri felélni a túltermelést, mint szinte ingyen átadni.

A legrosszabb forgatókönyvet azonban még nem említettük: a bruttó elszámolás. Ezt jelen állás szerint legkésőbb 2033-ig mindenkire alkalmazni fogják, innentől pedig az aktuálisan fogyasztott és megtermelt áram különbözete kerül elszámolás alá (azaz este, amikor garantáltan nincs termelésünk, és szeretnénk filmet nézni, biztosan fizetni fogunk az áramfogyasztásért, míg nappal, amikor esetleg otthon sem vagyunk és nem megy fogyasztó, a már említett minimáláron fogják tőlünk megvenni a termelt delejt).

De nézzük, milyen lehetőségeink vannak, hogy ne ráfizetés legyen a napelemes rendszer beruházásból. Igazából kétféle:

- Tárolás

- Azonnali felhasználás

Tárolás alatt nem csak az akkumulátoros rendszert értjük, sőt… jelenleg nem igazán éri meg ilyen megoldáson gondolkodni, ugyanis egy 10-20 kWh kapacitású telep ára (2023. elején) 2-4 millió forint, amihez hozzáadódik a napelemes rendszer ára (további 3-4 millió forint), tehát körülbelül 8 millió forintból lenne egy kb. 5 kWp-s rendszerünk egy 20 kilowattos akkumulátorral, ami nagyjából március elejétől szeptember végéig tudna eleget termelni tárolásra is, viszont a téli, kevés napsütéses időszakban valószínűleg többször lenne üres a telep, mint ahányszor szükségünk volna rá, tehát a teljesen nullás áramszámlát így sem érnénk el. További hátrány, hogy az akkumulátort el kell tudnunk helyezni, illetve a használattal és az idő múlásával öregszik, egyre csökken maximális kapacitása – vagyis évről évre egyre rövidebb lesz az az időszak, amikor abszolút áramszámla nélkül tudunk élni. A megtérülést nem könnyű kiszámolni, hisz sok tényező ronthatja a hatékonyságot, de ideális esetben havi 600 kWh-s háztartási fogyasztással számolva (ehhez dukál jelenleg egy 5 kWp-s napelemes rendszer) 7 hónapon keresztül megúszhatjuk a kerekítve (210 kWh x 40 Ft + 390 kWh x 70 Ft) 35 700 Ft-os villanyszámlát, illetve a többi hónapban átlagosan legalább a fogyasztásunk (drágábbik) felét (300 kWh x 70 Ft), 21 000 Ft-ot, azaz évente kb. 350 000 forintot. Ha nem romlana a rendszer teljesítménye, akkor is majdnem 23 év lenne a megtérülés így – persze ezt végig a legrosszabb, bruttó elszámolással kalkulálva. Addigra azonban rendszerünk összetevői is jócskán veszítenek teljesítményükből vagy akár már csereéretté válnak, így a megtérülés hosszabb is lehet.

Ennél kevesebbet hoz a konyhára, de az előbbihez képest gyakorlatilag semmibe se kerül a használati melegvízkészítés ütemezése a napos órákra – amennyiben villanybojlerrel állítjuk elő a napi melegvíz szükségletünket. Egy átlagos, 120-150 literes elektromos forróvízkészítő és tároló 1,8-2 kilowatt teljesítménnyel fűti a bele töltött vizet, és bár hatékonyságban van eltérés (fűtőszál és belső tér kialakítása, külső szigetelés vastagsága és anyaga…), általánosságban, ha teljesen friss víz kerül a tartályba, akkor 10-15 fokról 60-65 Celsiusra 5-6 óra alatt melegszik fel a tartalom (de ha előző nap kihasználtuk, akkor aligha lesz hidegebb a víz 25 foknál, hisz ennél hidegebb vizet biztos nem használunk fürdésre, így kb. 4 óra is elég lehet). Amennyiben a napos órák száma eléri ezt az időtartamot, mindig „ingyen” lehet forró vizünk, ami mellett még a háztartás többi fogyasztójának is jut folyamatosan 2-3 kilowatt, tehát egy mosást és mosogatást is letudhatunk ez idő alatt. Hátrány az, hogy maximálisan sose tudjuk kihasználni a rendszert, ráadásul amikor jön egy-egy felhő, akkor hirtelen a hálózatról fogjuk kapni az energiát, amiért viszont fizetnünk kell.

Még egy tárolási megoldás lehet elektromos autó akkumulátorába tölteni a napenergiát, amit aztán elautózhatunk vagy a modernebb modellek töltőcsatlakozóit „megfordítva” konnektort csinálhatunk belőlük (általában 3,7 kW, azaz 16A maximális kimenő teljesítménnyel). Előny, hogy így lényegében bármikor tölthetünk és visszavehetünk, hátrány, hogy kell egy legkevesebb 15-20 millió forintos autó, amit aztán nappal otthon kell hagynunk – ráadásul a ház fűtését nem tudjuk róla megoldani.

Az azonnali felhasználás kézenfekvő megoldás lehet, de ez csak akkor működik jól, ha a megfelelő automatika rendszer felügyeli a folyamatokat, hisz lehetetlen minden eszköz előtt ott ülnünk és figyelni, hogy épp mekkora termelésünk és mellé mennyi felhasználásunk van.

A Loxone komplex rendszerben képes kiaknázni termelésünket és elhasználni olyan dolgokra, amelyek mindegy, mikor mennek vagy épp energiát tudnak raktározni, így a hálózati visszatáplálást és az onnan felvenni kívánt áramennyiséget is minimalizálni lehet - márpedig bruttó elszámolásnál az a legnagyobb spórolás, ha azonnal és helyben használjuk fel a megtermelt energiát.

A fűtés-hűtés esetében persze mindig a legtakarékosabb működés az elsődleges szempont, így hideg, ám napsütéses napokon az árnyékolók felhúzásával igyekszik a rendszer elérni a meleget bent, míg nyáron épp fordítva, a napfény sugarait kint tartva éri el, hogy hűvös maradjon bent. Amennyiben ez nem elég, indulhat a hűtés-fűtés (éppen aktívan dolgozó napelemekkel az elektromosságot előnyben részesítve). Elektromos autó tulajdonosoknak még egyszerűbb a dolguk, hisz a Loxone-ban különböző profilokkal meghatározhatjuk, hogy mennyire gyorsan (mikor), és milyen módon (pl. napenergia vagy akár olcsóbb időszak áramdíja mellett) szeretnénk elérni a megfelelő töltöttséget. Tehát ha van elég napfény és nem sietünk, akár teljesen zöldenergiából és ingyen juthatunk plusz kilométerekhez. Ha emellett van villanybojlerünk, annak működését is köthetjük napenergiához, nem beszélve a többi fogyasztóról – ráadásul a Loxone időjárásállomással pontosan tudni fogja otthonunk, hogy mikor lesz felhő vagy vetül árnyék a panelek(egy részé)re és azt is, hogy mikor kel fel vagy nyugszik a Nap. Egy kisebb akkumulátoros rendszerrel kiegészítve az előbbieket még többet spórolhatunk, de már önmagában a rendelkezésre álló és igényalapú felhasználással is tetemes összegeket spórolhatunk egész évben.

Arról se feledkezzünk meg, hogy az Unió több országában már adott napon belül változó áramárak vannak, vagyis, ha nálunk ilyesmi bevezetésre kerül, az se lesz mindegy, mikor megy például a mosógép vagy az elektromos fűtés. És ugyan sok időzíthető és távirányítható berendezés kapható, nem azért vagyunk, hogy folyamatosan ezek működését irányítsuk és tartsuk fejben.

A fentiekből jól látszik, hogy a jövőben teljesen ingyen áramunk biztos nem lesz, azonban különböző módokon törekedhetünk a legkisebb villanyszámla elérésére, amelyben nagy segítséget jelenthet a megfelelő otthonautomatika megléte, hogy nekünk több pénzünk és időnk maradjon arra, ami fontos.

‍